Nahát, a mai nap remekül indult, igaz, hogy reggelóta azt sem tudom fiú vagyok-e vagy lány. De szerencsére nem olyan volt, mint a tegnapi, amikor már reggel 8-kor rajtam volt a hiszti, mert én úgy elhatároztam, hogy szoknyában jövök majd dolgozni és irtózatosan csinos leszek. Ehhez képest amikor felvettem a kikészített ruhát, úgy néztem ki benne, mint Heidi, aki lejött a hegyről bevásárolni, csak a fejemről hiányzott az agyam közepe felé ívelő copfocska. Úgyhogy nagy duzzogva maradt a farmerpóló összeállítás. A nap további része sem hozott igazi áttörést: egyszóval maradt a hiszti. Az esti történések azért adtak még a jó hangulatomnak egyet: jól elhatároztam magam, hogy egy ilyen nap után igazán megérdemlek egy kis kényeztetést, ezért vacsorára gyros tál lesz borral. Hát természetesen gyros nem volt, maradt a bor és a jól bevált májkrémes kenyér. Desszertnek meg pisztácia.

 Most meg várom az smst, amit nem is akarok igazán megkapni, mert csak vihart okozna lelkem tengerén, de azért mégis megérdemelném, ha már megigérte. Megamúgyis. De az is lehet, hogy az óceán felett viharba keveredett a gép valahol és azóta cápá rágják a húsát le a csontokról.