Hát nekem nem az a romantika, ami másnak. Nekem nem kell virágárus lánytól virág, mert úgyis elhervad mire hazaérek és nem kell mindig azzal várni, ha találkozunk. Ennél sokkal több kell. De nem is az, amit a buszon láttam, hogy végigcsókolózzam az utat és utána könnyes szemmel nézzem, ahogy leszáll korábban, mint én, mert hát ő ott lakik és ki tudja mikor találkozunk legközelebb. Ez sem kell. Az kell, hogy ha elalszok a tévé előtt, akkor ne hagyjon ott elgémberedni egész éjszakára, hanem mondja, hogy bújjak be az ágyba, takarjon be, simogassa meg a buksimat, és adjon rá nekem jóéjtálmodjszépeket puszi. Vagy sírja tele a hajamat, hogy mennyire szeret, de meg kell tennie, el kell mennie és szánalmas amúgy is az egész, de muszáj, mert így jó lesz. Ez romantika. Nekem legalábbis. Másnak biztosan nem.

 A mai napi cselekedeteimért meg megkaphatnám a Sherlock Holmes díjat, hiszen azt hiszik, hogy én nem tudok mindent, pedig igenis tudom. Attól, hogy ő nem tudja, hogy én tudom, én tudom, hogy tudom és feltételezem, hogy ő is tudja, hogy én tudom. De ha ma is elázok hazafelé, akkor nem mosok hajat, mert szombaton is csodálatosra göndörödött az esőtől és holnap abban hódítok majd.

«
»


This entry was posted on Tuesday, April 15th, 2008 at 2:07 pm and is filed under Uncategorized. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.